Egy tanulságos történet – az elmúlt hónapok történései ihlették

Szülőként az iskolaváltáson gondolkodsz, de még bizonytalan vagy? A gyermeked is kérte, hogy járhasson másik iskolába? Úgy érzed, hogy nem vagytok közös nevezőn a gyermekedet tanító pedagógusokkal? Mik a lehetőségeitek ilyen esetben? Mi vár rátok, ha meglépitek a váltást?

Nemrég úgy döntöttünk, hogy iskolát váltunk a nagyobbik lányommal. Amikor megfogalmazódott a gondolat, még nem is sejtettük, mekkora lavinát indít el ez a történet. A váltás oka nagyon röviden az volt, hogy azt éreztük, nincs megfelelő helyen, nem kap támogatást, segítséget és megértést, sőt kellő figyelmet sem. Ez alsó tagozaton (természetesen később is, mindig és bármeddig) ebben az életszakaszban kifejezetten fontos lenne. Én választottam neki anno ezt az iskolát, mert úgy gondoltam, jó döntés. Tévedtem. Jeleztem többször, több fórumon, hogy mit tapasztalok, mit szeretnék és együttműködésemről biztosítottam a pedagógusokat, akiktől nem ezt kaptam viszonzásul. Már a második évfolyam első félévének végén éreztem, hogy nem jó irányba haladnak a dolgok, és már ekkor kértem egyéni fogadó órát. Utána több kisebb jelzés következett, végül harmadik osztály első félévében meghoztuk a végleges döntést. 

Az új intézmény kiválasztásában az alábbi szempontokat vettük figyelembe:

  • osztályfőnök és tanítók szakmai felkészültsége, tapasztalata, pozitív attitűdje
  • szülői vélemények (osztályközösség, pedagógusokról saját tapasztalat)
  • az intézmény hírneve, közösségépítés és szakmai múlt az iskolában
  • földrajzi elhelyezkedés és környezeti adottságok (étkezés, biztonság, udvar, megközelíthetőség)
  • intézményvezető szakmai és emberi hozzáállása
  • iskolán kívüli elfoglaltságok, választható fakultációk, sporttevékenységek elérhetősége

A döntés megalapozott volt, hiszen két és fél évig vártunk, hittünk benne, hogy jobb lesz. Végül felvettem a kapcsolatot az új intézmény vezetőjével, aki mindenben a segítségünkre volt, támogatásáról biztosított. Kiderült az is, hogy a telefonos egyeztetéseink után ő felvette a kapcsolatot a régi iskola vezetőjével és osztályfőnökével, így már a háttérben mindenki tudott mindent. Én félévkor kerestem fel őt, de csak a tanév végén tudtunk átmenni és a régi iskolánál a bejelentést a bizonyítványosztás után tettem meg hivatalosan, a lányom védelmében. Nálunk nem merült fel magatartási vagy tanulási probléma, ezért minden simán alakult. Igazából azt mondhatom, hogy tárt karokkal várták. Egy egészen más dimenzióba került az iskola és a tanulás, valamint a közösség jelentése és jelentősége a kislányom szemében. Ez volt a cél.

Az osztályfőnökével a nyáron találkoztunk külön, hogy megismerjék egymást és láthassuk a tantermet és a rendszert, ami nagyon más volt. Más szabályok, más értékek, pozitív attitűd. A pedagógusok mosolyognak, lelkesek, felkészültek. A kislányom felszabadult.

Egyetlen példa mentén szeretném szemléltetni, hogy mi lett más. Korábban meggyűlt a gondunk a matekkal, bár valahol legbelül tudtam, hogy nem a lányom tudásával, gondolkodásával van baj. Kértem segítséget a régi iskolában ehhez, mire azt a választ kaptam, hogy ha nem érti meg a lányom az órán a matekot, akkor el kell vinni külön korrepetálásra egy tanárhoz, mert erre nincs idő az órán. Igaz, egész nap kötelezően az iskolában van, minden nap, de semmire nincs idő. Így nem maradt más választásunk, minden héten egy délután, az egész napos iskola után 8 és 9 évesen még este hatig matekozott. Mi meg együtt matekoztunk hétvégén. Az új iskolában – egészen más pedagógiai módszertan mellett és hozzáállás mellett, külön tanár nélkül – látjuk, ahogy kinyílt a világ a kislányunknak, sikerei vannak matekból (is). Vasárnap este kapok befotózott csillagos ötös matek dolgozatot az osztályfőnökétől, mert együtt örülünk a lányom sikereinek. Hétfő reggel, pedig boldogan újságolja, mikor összefutunk a lépcsőn, hogy ezt az anyagrészt – amiről fotót küldött – már ő tanította.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a lányunk nem szeretett volna váltani, hiszen nem is tudta, mi vár rá, vagy milyen lehet, milyen lesz a másik. Sokat beszélgettünk erről vele. Nem akartam meggyőzni semmiről, csak szerettem volna, ha érti, mi vezérel és azt, hogy miért. A nyáron már várta az „újrakezdést”. A férjem sem akart változtatni a megszokott dolgokon, még ha tudta is, hogy a régi helyen nem jól mennek a dolgok. Így vállaltam a felelősségét a hibázásnak is és azt mondtam, lehet, hogy ez sem lesz jó választás, hiszen az ismeretlenbe ugrunk, de inkább megpróbálni, mint eltűrni kell bármit az életben is. Volt esély arra is, hogy mindez nem alakul ilyen jól. Ezt a cikket azoknak írtam, akik hasonló dilemma előtt állnak, mert azóta tudom, hány szülőnek adtam erőt a váltáshoz.

A változásban mindig benne van a jobb és a rosszabb lehetősége is, ezzel számolni kell. Ugyanakkor a lányomnak azt is szerettem volna megtanítani ezzel, hogy mindig merjen váltani, változtatni, mert mindig támogatni fogjuk. Nem kell a megszokotthoz ragaszkodnia, ha az nem szolgálja az ő érdekeit. Nem szabad megalkudni semmiben, mert csak egy életünk van. Nem mindegy milyen formában, minőségben és milyen emberekkel éljük meg a pillanatokat. Szerettem volna, ha megtanulja ebből azt, hogy változtathat az életén Ő is később. Nem kell elvárásoknak megfelelnie. Nem fontos, ki mit szól hozzá.

Azóta tudom, hogy több szülő elvitte a régi osztályból a gyermekét máshova, és még többen gondolkodnak rajta. Nem lehet abszolút igazságot kijelenteni semmiről, hiszen mindenki élethelyzete, körülményei mások. Nem célom mindenkit arra buzdítani, hogy az iskolaváltás az egyetlen lehetőség. Mi sem azonnal léptünk. Másfél évig kivártunk. Nem szeretném, ha Te, aki ezt most olvasod, úgy értelmeznéd, hogy aki nem vált, amikor valami, valahol rossz neki, hibát követ el, hiszen ezt felmérni mindenki saját maga tudja. Ígértem, hogy leírom ezt a történetet, hogy segítsen azoknak, akiknek ezt el kell olvasni, és nyugodtan hagyd figyelmen kívül, ha úgy érzed, nem Neked szól.

Iskolaváltás: mikor, hogyan, hova? https://nagykep.hu/2024/05/27/iskolavaltas-mikor-hogyan-es-hova/

Dr. Sánta Nóra: Az iskolaváltás kérdései: mikor és hogyan? https://hintalovon.hu/2019/06/18/iskolavaltas-mikor-es-hogyan/

Takács Péter: Iskolaváltás. Váltsunk, vagy ne váltsunk iskolát? https://csaladbanutazunk.hu/iskolavaltas-valtsunk-vagy-ne-valtsunk-iskolat-1/

Kategóriák: Önismeret

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük