Nyáron is ki lehet égni, mikor mindenki szabadságra is megy, és több szabadidővel rendelkezik?

Igen, sőt, egyre többször nyáron derül ki, amikor végre lenne idő és lehetőség a családdal, pároddal való közös időtöltésre, illetve az önálló vagy baráti kikapcsolódásra, hogy képtelen vagy lazítani. Érezheted azt is, hogy a saját feladataid, elvárásaid, munkád, életed, családod rabszolgája vagy. Épp ilyenkor erősödik fel ez az érzés, hogy mennél nyaralni, de még ehhez sincs kedved, energiád…

Hiszek az emberekben, és abban, hogy nemsokára elkezdünk tűzoltás helyett proaktívan gondolkodni. Szinte kivétel nélkül akkor keres fel valaki egy segítő szakembert, amikor a szenvedésnyomás akkora már rajta, hogy nem bírja tovább elviselni. A fejlett országokban ez másképp működik. Egyre több fiatal válik tudatossá arra itthon is, hogy mielőtt belevág a nagybetűs életbe, vagy egy megterhelő kihívásba, felkészül. Nem akkor kér mentőövet, amikor már fulladozik, hanem megtanul úszni, mielőtt beugrik. A középkorúak, akikkel elsősorban dolgozom, folyamatosan többféle stresszornak vannak kitéve, amelyekkel megpróbálnak egyedül boldogulni, amíg el nem jutnak a kiégés folyamatának egyik fokához, illetve valamely szomatikus probléma megjelenéséhez. 

A definícióját Herbert Freudenberg klinikai szakpszichológus írta le először 1974-ben, miszerint: „A kiégés krónikus érzelmi megterhelés és stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár, és melyet a saját személyre, a munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”

A legtöbbször munkához kapcsolódó fogalomként jelenik meg, bár kapcsolódhat más életterülethez is. Leginkább olyan embereket érint, akik magas elvárásokkal, folyamatos nyomás alatt dolgoznak, és kevés lehetőségük van a pihenésre. Jellemző tünet az is, ha épp pihenhetnél, nem tudsz kikapcsolni, folyamatosan gondolkodsz, sőt túlgondolsz dolgokat, részletesen értelmezel mindent, mintha a saját pihenésedet szabotálnád.

A tünetei közé tartozik a fáradtság, a motivációhiány, a teljesítménycsökkenés, a cinizmus, és akár a depresszió is. Gyakran az érzelmi kimerültség, a deperszonalizáció és a teljesítménycsökkenés hármasa jelentkezik elsőként. Kialakulásában szerepet játszik a túlzott munkaterhelés, az elismerés hiánya, a rossz munkahelyi légkör és az önmagunkkal szembeni túlzott elvárások felállítása. Mechanizmusa során az állandó nyomás érzése miatt a psziché megoldásképpen eltávolodás segítségével védi az idegrendszert a túlzott terheléstől, az elidegenedés során érzelmi leválás következik be. A kiégés ciklikusan ismétlődő folyamat, melynek 4 fázisát: lelkesedés és idealizmus (irreális elvárásokkal), stagnálás és kiábrándulás, frusztráció és apátia – és 12 szakaszát különítjük el (lsd lentebb). Ezek a fázisok és szakaszok ismétlődhetnek, többször is visszatérhetnek, így a kiégés teljes spirálján való végighaladás nem jelent védőfaktort egy esetleges újabb ciklus ellen.


• bizonyítási kényszer (megfelelés, elvárások)
• az eddiginél is megfeszítettebb munka
• saját szükségletek elhanyagolása
• a probléma tudatosulása – első fizikai tünetek megjelenése
• értékek felülbírálata
• felmerülő problémák tagadása („nincs nekem semmi bajom, csak bal lábbal keltem fel”)
• visszahúzódás („nincs kedvem semmihez és senkihez”)
• szembetűnő viselkedésbeli változások
• deperszonalizáció
• belső üresség érzése
• depresszió
• kiégés szindróma


Az emberek gyakran nem veszik észre időben a kiégés jeleit, ezért fontos, hogy figyeljünk magunkra és másokra is. Megelőzése érdekében fontos a munka és magánélet közötti egyensúly fenntartása, a pihenés, valamint a stresszkezelő technikák elsajátítása. Ha magadra ismertél és már elindult a folyamat, akkor a segítségkérés, a szakember felkeresése, elengedhetetlen lehet a kilábaláshoz.

Ha érintett vagy, illetve megelőznéd a kiégést, keress bizalommal.

Freudenberger, H. J. (1989). Burnout: past, present, and future concerns.  Loss, Grief & Care, 3(1-2), 1–10.

Flávio Fontes (2020): Herbert J. Freudenberger és a kiégés pszichopatológiai szindrómává tétele, Memorandum Memória e História em Psicologia 37:1-19.

Minden jog fenntartva! Az oldal tartalma szellemi tulajdon. A tartalom másolása és annak saját tartalomként való megjelenítése polgári jogi úton történő eljárást vonhat maga után.

Kategóriák: Önismeret

0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Avatár helyőrzője

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük